Psalms 50

A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit. ^a1A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela. 2A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében. 3A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod. ^b 4Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért. ^c 5Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait. ^d 6Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek: ^e 7Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig! 8

A hitetlenek szerencséje halálukkal véget ér

9Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. ^f 10Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói! 11Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény. ^g 12Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány. 13Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet. ^h 14Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül, 15A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek? ⁱ 16Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek. ^j 17Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre; ^k 18Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört. 19De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják. ^l 20Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön. 21Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. ^m 22Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela. ⁿ 23Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. ^o